Projektösszefoglaló

A projekt célja Vajdaság Autonóm Tartomány (AT) és Csongrád megye közös vízgazdálkodás-fejlesztési rendszerének létrehozatalával megakadályozni a víztestek minőségére gyakorolt negatív hatásokat.

A fő a cél konkrét célkitűzések által fog megvalósulni:

  • Iszapkotrással, létesítmények kiépítésével és az elburjánzott növényzetnek a folyómederből való eltávolításával javítani a vízegyensúlyon a Jegricska folyón (44+015 km – 46+673 km/29+588 km – 37+892 km) és a Kurca-főcsatornán (4+487 km – 9+997 km) a határon átnyúló együttműködési program térségében
  • Közös monitoring és elemzési rendszer kifejlesztése a vízminőség és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a határon átnyúló együttműködési program térségében
  • Hosszú távú megoldások kialakítása a víztestek állapotromlásának megakadályozására.

 

A projekt időtartama: 30 hónap.

Háttér

A Kurca egy mesterségesen szabályozott vízfolyás, amely Magyarországon összeköti a Hármas-Körös folyót és a Tiszát. Ez a régióban a a használt víz fő torkolata (használt termálvíz és tisztított szennyvíz).  A Jegricska folyó Szerbia északi részén található, Vajdaság tartomány Bácska régiójában, a Tisza 65 km hosszú baloldali mellékfolyója. A Duna-Tisza-Duna (DTD) vízrendszer része.

Mindkét vízfolyás a régió fő biotópja és az ökológiai rendszerek legfontosabb vízforrása. E két vízfolyás vonatkozásában közös, hogy vizüket öntözésre és árvízmegelőzésre használják a régióban.  Ezeket a víztesteket tartósan befolyásolják a mezőgazdasági területek és települések szennyező anyagai, továbbá jellemző rájuk az alacsony vízhozam és a vízminőség romlása. A 2014-ben végrehajtott korábbi eWAM projekt (HUSRB / 1203/121/237) eredményei alapján folytatni kell az újjáélesztést és felügyeletet a Jegricska folyóban és a Kurca főcsatornában annak érdekében, hogy megakadályozzuk a két víztestre gyakorolt negatív hatásokat.

A csapadék lemossa a szerves anyagot a környező szántóföldekről, így felesleges, túlburjánzó vízi növényzet alakul ki, ami úgynevezett “vízdugókat” képez, amelyek ellehetetlenítik a normál vízáramlást. Télen a vízi növényzet leesik a meder aljára, vagyis nő az iszap mennyisége. Az ilyen állapotok következménye a gyengébb vízáramlás, vagyis a felesleges víz nem folyhat le rendesen a vízgyűjtő területéről, hanem a folyómederben marad. Ez komoly áradásveszélyt jelent a környező területek vonatkozásában és kihat a biológiai sokféleségre is.

Ezért van szükség a kotrási munkálatokkal járó hidrotechnikai munkákra, hiszen azok révén javulhat a vízminőség, gyorsítható a vízáramlás, a helyi lakosságot és a haszonnövényeket pedig meg lehet védeni az áradásoktól, ugyanis Vajdaság AT és  Bács-Kiskun megye többnyire mezőgazdasági jellegű.

A megoldandó probléma, a kihívás

Mindkét víztest folyamatosan van kitéve a medencéből származó különböző diffúz szennyezések hatásának. A korábbi eWAM projekt eredményei szerint megtörtént a növény- és állatvilág rehabilitációja és javult a vízminőség. A vízfolyások az iszap felszámolásának negatív hatásaitól szenvednek. A rossz vízminőség következtében jelentkező eutrofizáció a folyó ökoszisztémáját mocsár- és tószerűvé teszi. Ugyanakkor a természetes értékek és a vadvilág is veszélybe kerülnek.

A vízgyűjtő terület számos diszpergált szennyeződése közvetlenül befolyásolja a vízminőséget és felgyülemlik a folyóágy üledékében. A településekből származó szennyvíz és a vízelvezető rendszerből történő vízbeáramlás, valamint a felszíni vizek elvezetése által a környező mezőgazdasági területen okozott erózió a vízben és üledékben lévő tápanyagok és szerves anyagok mennyiségének növekedéséhez vezetett. A Jegricska és a Kurca adott szakaszának jelenlegi állapotát a vízben felhalmozott nagy mennyiségű iszap jellemzi, továbbá rossz az ökológiai állapot a helyi növény- és állatvilág számára.

Szerbia és Magyarország között határokon átnyúló együttműködésére van szükség a vízgazdálkodás terén a “jó vízminőség” elérése érdekében. E projekt keretében a monitoring adatok összegyűjtése és értékelése a víztestek minőségére gyakorolt negatív hatások megelőzéséért és a Jegricska és a Kurca biológiai sokféleségének megőrzéséért történik. A projekt révén a vízminőség javítása általánosságban jobb életminőséget eredményez. Szükséges megoldást találni a vízminőségre vonatkozó meglévő problémák leküzdésére, a vizenyős terület (wetland) élőhely-rendszert alkalmazva, a folyópart területéről származó szennyvíz kezelésének egyik módjaként. A jövőbeni munkák alapját az általános projekt és a Jegricska Természeti Parkra vonatkozó, a talajvíz és a felszíni víz hatásáról szóló, korábbi megvalósíthatósági tanulmány jelenti.

Célcsoportok

A projekt a természeti és kulturális erőforrások fenntartható felhasználásával – megőrízvén a biodiverzitást és a program általános céljának megfelelő jó vízminőség elérése révén – hozzájárul a régió harmonizált fejlődéséhez, amelyet fokozott gazdasági együttműködés jellemez. A határ menti térség helyi gazdasága a mezőgazdaságon alapul.

A vízellátás és a felesleges vízmennyiségtől való védelem nagyon fontos a mezőgazdasági ágazat érdekeltjei és a környezetvédelem szempontjából. A végső kedvezményezettek a határokon átnyúló régió lakossága, mezőgazdasági termelők, környezetvédelmi intézmények (nemzeti parkok, erdőgazdálkodás, hal- és vadgazdálkodás), sőt idegenforgalmi turisztikai szervezetek is részesülnek a projekt előnyeiből. A vízkészletek elvezetése a helyi gazdaság alapköve. A felesleges vízmennyiség magas szintű veszélyt jelent alföldi területen, így a Jegricska és a Kurca is nagyon fontos szerepet játszik a felesleges víznövekedés megakadályozásában.

A projektben résztvevő fő célcsoportok a vízgazdálkodás, a természetvédelem és az árvízvédelem területén dolgozó szakemberek, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának Biológiai és Ökológiai Tanszéke és a Szegedi Tudományegyetem, akik/amelyek jelen lesznek a kerekasztal beszélgetéseken. A projekt nyitó- és zárórendezvényei a határon átnyúló együttműködési térség helyi hatóságainak tagjait célozzák meg, mint potenciális véleményformálókat, akiket pozitív értelemben befolyásolják majd a projekt tevékenységei és eredményei. A környezettudatosság növelése érdekében gyermekek vesznek majd részt az oktatási és környezetvédelmi tevékenységekben.

Fő eredmények

  • 1. Fölösleges vízmennyiség keletkezésének megakadályozása a Jegricskában és a Kurcában a folyómedrük revitalizációja révén
  • 2. A vízminőség és az iszap hidrobiológiai elemzése és monitoringja a Jegricskában és a Kurcában kiválasztott helyszíneken a kotrás előtt és után az EU vízpolitikai keretirányelv 8-as cikkelyével összhangban
  • 3. Vízgazdálkodási és természetvédelmi tapasztalatcsere a szerb és a magyar partnerek között
  • 4. Hosszú távú megoldások a talaj- és felszíni vizeknek a természetvédelmi parkokra gyakorolt hatásáról szóló, rendelkezésre álló tanulmányok alapján
  • 5. A vízminőség monitoringjára és kiértékelésére vonatkozó releváns információkat tartalmazó közös adatbázis, amely a jövőbeni együttműködés alapját képezi majd a vízgazdálkodás és természetvédelem terén
  • 6. A célcsoportok fokozott tudatossága és megnövekedett know-how-ja a határon átnyúló együttműködés területén

Várható kimenetek:

  • A Jegricska kikotrása a 44 + 015km-46 + 673km / 29 + 588km-37 + 892 km-es szakaszon;
  • A Kurca kikotrása a 4 + 487 km-9 + 997 km-es szakaszon;
  • 1 víztároló létesítmény rekonstruálása;
  • 1,5 km ellenőrzési útvonal/járda kiépítése;
  • 1 ellenőrző állomás kiépítése;
  • A Jegricska és a Kurca vízminőségének/iszapjának 2 ízben elvégzett hidrobiológiai/kémiai elemzése/ellenőrzése;
  • Általános projekt elkészítése a Jegricska Természeti Parkra vonatkozó korábbi megvalósíthatósági tanulmánnyal a talajvíz/felszíni víz hatásáról;
  • Monográfia kidolgozása;
  • Többfunkciós kétéltű gép beszerzése;
  • 5 oktatási műhely és 3 kerekasztal a kijelölt célcsoportok számára;
  • Háromnyelvű weboldal fejlesztése és közös adatbázis létrehozása;
  • Promóciós anyagok kiosztása; promóciós kampány elvégzése.

A Kurcára és a Jegricskára vonatkozó monitoring elemzések és tanulmányok a vízminőségre vonatkozó adatok gyűjtésével együtt a víztestek minősége további romlásának megelőzésére szolgálnak. A Jegricska és a Kurca biológiai sokféleségét és a vízminőséget őrizzük meg. A célcsoportok oktatása/tudatosságának növelése jobb szakmaiságot eredményez a vízelvezetés/ öntözés/vízszennyezés/vízmegőrzés/árvízmegelőzési kérdések kezelése terén, ami a tudás felhasználásától számított további 20 éven át hatásos lesz.

Fő tevékenységek

A Jegricska folyó kotrása: a Jegricska 44+015km-46+673km és 29+588km-37+892km szakaszán eltávolítjuk a káros növényzetet és a szennyezett iszapot.  E célból egy többfunkciós kétéltű gépet szerzünk be a megtisztított terület és a Jegricska egyéb szakaszainak rendszeres karbantartására a projekt alatt és után.

  • 1. A Jegricska folyó kotrása: a Jegricska 44+015km-46+673km és 29+588km-37+892km szakaszán eltávolítjuk a káros növényzetet és a szennyezett iszapot.  E célból egy többfunkciós kétéltű gépet szerzünk be a megtisztított terület és a Jegricska egyéb szakaszainak rendszeres karbantartására a projekt alatt és után.
  • 2. A Kurca főcsatorna kotrása: a 4 + 847 – 9 + 997 km-es szakaszok között, a korábbi IPA-beruházás folytatásaként, a terv magában foglalja az aggradáció/mederanyag eltávolítását a csatornamederből és a meder és a lejtők kitisztítását egy további 5.150 méter hosszú szakaszon.
  • 3. Egy vízvisszatartó egység felújítása (Bikaistálló-tiltó): a Kurca főcsatorna rekonstrukciója (felújítása) – Bikaistállói zsilip, 27 + 827 szakasz, Szentes.
  • 4. Munkálatok a Jegricska partján – ellenőrzési útvonal és járda kiépítése: munkálatok a folyóparti járdán kb. 1,5 km hosszan, a Jegricska folyó jobb partján, amely a vízfolyásnak az eWAM projekt hatálya alá tartozó szakaszán helyezkedik el.
  • 5. Monográfia elkészítése és kiadása: anyaggyűjtés, továbbá a Jegricska Természeti Parkról, a védett területről, a környezetvédelemről és a vízgazdálkodási létesítményekről szóló monográfia elkészítése és kiadása.
  • 6. Tanulmány kidolgozása: általános projekt korábbi megvalósíthatósági tanulmányokkal – tekintettel arra, hogy a Jegricska vízszennyezésének problémája kihat a vízminőségre, megoldást kell találni a vízminőségre vonatkozó meglévő problémák leküzdésére, a vizenyős terület (wetland) élőhely-rendszert alkalmazva, a folyópart területéről származó szennyvíz kezelésének egyik módjaként
  • 7. Megfigyelőállomás megépítése a 27 + 827 km keresztmetszetnél: a vízminőséget jelentősen befolyásoló szennyezők az új készülékekkel szakaszokonként mérhetők, így a megfigyelési pontok a fent említettekhez igazodtak.
  • 8. Víz- és iszapminőség hidrobiológiai elemzése és ellenőrzése: két lépcsőben kell elvégezni: az elsőt az eWAM projekt által lefedett területen kell elvégezni a Jegricska ökológiai állapotának meghatározására; a második pedig a Jegricska vizének, iszapjának és part menti területének hidrobiológiai elemzését és monitorozását foglalja magában, a kotrási terület előtt és után a paraméterértékek összehasonlításához.
  • 9. A Kurca élőhely monitoring elemzése és tanulmányozása: vízminőségi adatok összegyűjtése (fizikai és kémiai paraméterek, például sótartalom, trofitás, mikroszennyező anyagok, biológiai paraméterek, pl. plankton, bentikus üledék, makrofiták), valamint az üledék vizsgálata a kiválasztott helyeken a projekt előtt és után
  • 10. Oktatási tevékenységek szervezése: 5 oktatási műhely a célcsoportok számára: 1 mezőgazdasági szakemberek számára a vízelvezetésről, öntözésről ésvízszennyezésről, 1 a helyi érdekeltek számára a vízmegőrzésről és az árvízmegelőzésről, 3 gyermekek számára a Jegricska Természeti Park védett területeinek zöldebbé tételéről és parkosításáról.
  • 11. Kerekasztalok szervezése: 3 kerekasztal beszélgetés a bevált gyakorlatok megosztására a vízgazdálkodás és a természetvédelem területén.
  • 12. Adatbázissal ellátott projekthonlap fejlesztése: a weboldal tartalmazni fogja a bevált gyakorlatok leírását az elvégzett elemzésekről és tanulmányokról, továbbá rövid leírást a mérési paraméterekről, rövid jelentéseket a kotrásról, hasznos PR anyagot, értékelést, fotókat.
  • 13. Promóciós kampány: a láthatósági tevékenységeket a projekt tevékenységeinek/eredményeinek bemutatása céljával hajtják végre. A nyitó/záró események Magyarországon/Szerbiában kerülnek megrendezésre, előkészítés, az elemzés és az ellenőrzés eredményeit tartalmazó szórólapok és brosúrák nyomtatása és terjesztése. A láthatóság érdekében médiakampány indítása Magyarországon/Szerbiában.
program slogan