Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

1. Az ATIVIZIG bemutatása általánosan

Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) 1953-ban alakult meg.

A Vízügyi Igazgatóság a belügyminiszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.

Az ATIVIZIG működési területe 8455 km2, magában foglalja majdnem egész Csongrád megye területét, valamint Békés, Bács-Kiskun megyék közel felét, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye egy részét.

2. Az Igazgatóság feladatai

Az Igazgatóság alaptevékenysége körében

a) ellátja a vizek kártételei elleni védelemmel, a vízkárelhárítással (árvíz- és belvízvédekezéssel, vízhiány kárelhárítással, valamint a vízminőségi kárelhárítással) összefüggő feladatokat

Árvízvédelem

Az ország legmélyebb részén élünk (Tiszasziget), az itt átfolyó Tisza, Maros és Hármas-Körös folyók igazgatóságunkat érintő szakaszainak áradása 2210 km2 ártéri területet fenyeget. A mentesített ártéren 31 település található (köztük nagyvárosok: Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Szentes és Csongrád), ahol összességében 400 ezer ember él. Folyóink igen szélsőséges vízjárásúak. Jelentős árvizeikkel többször okoztak kritikus helyzetet vidékünkön. A jellemzően több hétig, hónapig elhúzódóan levonuló legnagyobb árvizek szintje a mentett oldali terep fölött 5-6 métert is elérhet, nagy terhelést ad a töltéseknek. Jelentős a vízjáték is (a maximális és minimális vízállások különbsége), ami a Tiszánál több mint 12 m, a Maroson pedig kb. 7,5 m. Az árvíz által veszélyeztetett területet 322 km elsőrendű, kizárólagosan állami tulajdonú árvízvédelmi vonal védi. A terület árvízvédelmi biztonságához hozzájáruló másodrendű töltések egy része, 62 km van kezelésünkben. Az igazgatóság működési területén az elsőrendű árvízi védvonal nyolc árvízvédelmi szakaszra, ezen belül 46 gátőrjárásra oszlik. Egy-egy gátőrjárás átlagos hossza 7-8 km. Működési területünk sajátossága, hogy a Kárpátokban keletkező árvizek 1-3 hét alatt érik el az Alsó-Tiszát. A Maros és a Körös folyókon érkező árhullámok azonban rövidebb idő alatt is okozhatnak árvízi helyzetet. Az időelőny kedvező a védelmi szervezet felállításához, a védekezés megtervezéséhez, az árvizek tartóssága azonban a legkedvezőtlenebb árvízi helyzetet okozza a teljes magyarországi Tisza völgyben. Az Alsó-Tiszán az eddigi nagy árvizek alatt a rendkívül nagy tartósság okozta a legnagyobb kockázatot.

Az árvíz elleni védelem, a védművek fenntartása és fejlesztése meghatározó az igazgatóság tevékenységében. A Tisza árvízi vízhozama Szegednél meghaladja a 4000 m3-t másodpercenként, a Marosé Makónál a 2000 m3-t.

Az árvízvédelmi öblözetek a szomszédos országokba is átnyúlnak, ezért a töltések egy része közös érdekű. Ezek hossza magyar-szerb viszonylatban 106 km, magyar-román viszonylatban 156 km.

Az 1970-es, 2000-es és a 2006-os rendkívüli árvizek után a Tisza-völgyben jelentős töltésfejlesztések történtek, ennek során épült át a szegedi partfal és készült el a Szeged-Algyői, valamint a Maros jobb és bal parti töltés erősítése. Töltéseink egy része magassági hiány vagy állékonysági problémák miatt ma sem felel meg mindenben a követelményeknek. A töltéserősítési munkák – a rendelkezésre álló EU-s és hazai pénzügyi eszközöktől függően – napjainkban is folynak.

Folyószabályozás

A Tisza folyó (159,6 – 253,8 fkm közötti) 94,2 km-es szakasza tartozik igazgatóságunk kezelésébe. A folyó az alsó 4,5 km-en határfolyó, a szerb területen lévő Kanizsától a Maros – torkolatig terjedő 32 km-es rész pedig magyar-szerb közös érdekű folyószakasz. A hozzánk tartozó Tisza-szakaszból 41,0 km tekinthető teljesen szabályozottnak, 8,7 km a részben szabályozott, 23,0 km a szabályozást nem igénylő és 21,5 km a szabályozásra szoruló szakasz hossza. A törökbecsei vízlépcső 1976. évi üzembe helyezése óta a Tisza Csongrádig terjedő szakasza duzzasztással befolyásolt, így a korábbi gázlók megszűntek. Folyószakaszunk az EGB IV. osztályú hajóút követelményeinek, tehát az 1000-1500 tonnás hajóknak általában megfelel. Mindössze négy kritikus kanyarulat van, ahol a kanyarulati sugár az előírt 650 méterrel szemben csupán 250-380 méter. A Szegedi Medencés Kikötő üzemeltetési feladatait Igazgatóságunk látja el. Itt állomásoznak az ATIVIZIG eszközállományába tartozó Jégtörő IV. és Jégvirág V. elnevezésű jégtörőhajók

A Maros folyó 0,0 – 49,6 fkm közötti, tehát teljes magyarországi szakasza igazgatóságunk kezelésbe tartozik. A torkolattól Aradig közös érdekű, a 28,4 – 49,6 fkm szelvények között magyar-román határfolyó. A 0,0 – 5,0 fkm szelvények között – a törökbecsei duzzasztás miatt – hajózási korlátozás nincs, de e fölött Makóig csak időszakosan hajózható a folyó, paraméterei az EGB I. osztály követelményeit elégítik ki, azaz itt maximum 250 tonnás hajók közlekedhetnek – azok is csak időszakosan. A Makó fölötti szakaszon az év jelentős részében csak csónakkal lehet közlekedni.

Belvízvédelem

Térségünk adottságai miatt az árvíz mellett gyakran okoz nagy károkat – különösen a mezőgazdaságnak – az esetenként hatalmas területeket elborító belvíz. Az ellene való védekezést segítő belvíz elvezető csatornák fejlesztése, karbantartása az Igazgatóság egyik fő feladata.

Működési területünkön 7050 km csatorna van, ebből kizárólagos állami tulajdon 1283 km. Az 35 db belvízi szivattyútelepünk 98 m3/sec vizet képes átemelni. Ebből az esésnövelő szivattyútelepek 20 m3/s-ot, a folyók menti torkolati szivattyútelepek 78 m3/s-ot emelnek át. Ez a mennyiség hasonló a Tisza kisvízi hozamához. A 47 állandó és időszakos tározóban 50 millió m3 belvíz tartható vissza.

A belvíz elöntések sokévi átlaga eléri a 10.800 ha-t. A belvizek által különösen veszélyeztetett területek nagysága 2812 km2, aminek legnagyobb része az árvízi öblözetekbe esik. 8 belvízvédelmi szakaszon, ezeken belül 32 őrjárásban látjuk el a belvízvédekezést.

b) végzi a vízhiány kárelhárítást az állami tulajdonú vízilétesítmények tekintetében

Öntözés

Igazgatóságunk területe Magyarország vízhiánnyal és aszállyal leginkább sújtott vidéke. Kiemelten érintett a Duna-Tisza közi hátság. A Dél-Alföld jó termőképességű talajadottságokkal rendelkezik, ennek következtében a mezőgazdaság kiemelkedő elvárást támaszt a vízhiány és a szélsőséges vízháztartási helyzetek megfelelő kezelésére, amelyet a kiépített rendszereink üzemeltetésével és fejlesztésével biztosítunk. A vízpótló létesítmények a Tiszából, a Marosból és a Hármas-Körösből 16 főműves szivattyútelepen át emelik ki a vizet a rendszereket ellátó kettősműködésű és öntöző főcsatornákba. 50-100 millió köbméter vízmennyiség kitermelésére kerülhet sor. A vízellátó rendszereknek a mezőgazdasági célú vízpótláson kívül ökológiai és sport célú vízigények kielégítésében is fontos szerepük van.

c) végzi a vízminőségi kárelhárítást, ideértve a tevékenység műveleti (operatív) irányítását, valamint annak végrehajtását

Vízminőségvédelem

A vízminőség-védelmi feladatok részét képezi a vízminőségi kárelhárítás, ami több fázisból áll:

a védekezésre való felkészülésből, a rendkívüli szennyezések megelőzéséből, a rendkívüli szennyezések észleléséből, felderítéséből és minősítéséből, a kárelhárítás műveleti végrehajtásából, valamint a szennyezés megszüntetését követő intézkedésekből.

Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan sokkal erősebben ki van téve a külföldről érkező rendkívüli szennyezések előfordulásának. Emiatt számos külföldről érkező szennyezés terhelte vizeinket és ezáltal korlátozta a vizek hasznosítási lehetőségeit. A rendkívüli szennyezés kárelhárításának műveleti irányítása a VIZIG feladata.

d) üzemelteti és fejleszti a vízrajzi észlelőhálózatot, víztest monitoringot végez, vízrajzi adatokat gyűjt és feldolgoz

Vízrajz

Igazgatóságunk vízrajzi törzshálózatára jellemző a kevés számú, de jelentős nagyságú folyón üzemelő felszíni állomás és a nagyszámú talajvízállás megfigyelő kút. Ezeken kívül sok törzs és üzemi állomást, csapadékmérő helyeket, vízmércét, talaj- és rétegvíz megfigyelő kutat üzemeltetünk. Az összességében közel 300 db törzs-, és több mint 700 db üzemi állomásból álló igazgatósági vízrajzi hálózat működtetése jelentős feladat, ezek az állomások rendszeres ellenőrzést, karbantartást, hibaelhárítást, a nem távjelző állomások esetében helyszíni adatkinyerést igényelnek. Az elmúlt két évtized fejlesztéseinek eredményeképpen valamennyi országos jelentőségű felszíni törzsállomás távjelző, de a felszínközeli és a felszín alatti vizeket megfigyelő kutak nagy részében is elektronikus műszerek vannak, és szaporodik a távjelző hidrometeorológiai állomások száma is. A távjelző hálózat állomásain mért adatok jelentős része nem csak a belső igazgatósági információs rendszeren érhetőek el, hanem az Interneten is. Napi rendszerességgel juttatjuk el operatív adatainkat belföldön az Országos Vízjelző Szolgálatnak, továbbá a Tisza völgyében működő vízügyi igazgatóságoknak, külföldön román és szerb vízügyi partnereinknek.

A távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszere mellett az Igazgatóság fejleszti és fenntartja a kezelésébe tartozó felszín alatti területi vízminőségi monitoring hálózatot is.

e) ellátja az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat

EU pályázatok és projektek

EU tagország lévén több pályázati lehetőség kínálkozik, amelyek felkutatása, ezt követően a pályázati dokumentáció összeállítása, s végül a pályázatok benyújtása is feladatunk részét képezi. 2005 óta több mint 30 uniós projekt valósult meg sikeresen az Igazgatóság működési területén. A 2014-2020-as EU költségvetési ciklusban is sikeresen pályázunk különböző támogatásokra, melynek eredményeképpen napjainkig több mint 65 millió EUR mértékű fejlesztés indult meg az Alsó-Tisza mentén.

f) égzi a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat

Vízgyűjtő fejlesztés

Felszín alatti vízkészletek több figyelmet érdemelnek. A Duna–Tisza közi homokhátságon talajvízszint-süllyedésben megmutatkozó vízháztartási problémák jelentkeztek. A Maros-hordalékkúp rétegvíz-készletéből Békés megye (arzén tartalmú rétegvizekkel sújtott) északi területeinek ivóvíz igényeit elégítik ki, ezért szintén védelemre szorul. A vízkészletek védelmére kormányzati intézkedések történtek, az ennek kapcsán indult beruházások folyamatban vannak. Jelentős mértékű a hévizek kommunális (fürdővíz, használati melegvíz, távfűtés), mezőgazdasági (kertészeti és állattartó telepek fűtése) és ipari (épületfűtés, technológiai vízellátás) célú használata, mely a kibocsátás révén nagy terhelést jelent a felszíni vízkészletekre. A felszínalatti vízkészletek igénybevétele a felszíni vízkészletekből történő vízpótlás megvalósításával csökkenthető.

Az Igazgatóság közreműködik a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés keretein belül a vízgazdálkodási vonatkozású feladatokban, valamint a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásában, a többoldalú nemzetközi együttműködések végrehajtásában.

program slogan